Hőszivattyús fűtés
Hőszivattyús megoldásokat gazdaságosan használhatunk fűtési célokra. A fűtési energia előállításához nem szükséges fosszilis energiahordozók égetése, így napjaink legkorszerűbb és leginkább környezetkímélő fűtési megoldása.
A környezetből nyert hőenergiát több módon is átadhatjuk, szétoszthatjuk az épületen belül. A legegyszerűbb megoldás, ha közvetlenül a belső tér levegőjét fűtjük. Ilyenkor beszélünk egyszerűen légkondicionálóval történő fűtésről.
Ugyanakkor otthonunkban messze a leggyakoribb hőleadó közeg a víz. Új kiépítések esetén feltétlenül megfontolandó a hőszivattyú és a hozzá illesztett fűtési rendszer választása, de hőszivattyúkat akár kombinálhatunk meglévő padlófűtési vagy fan-coil berendezésekkel, de egyes esetekben akár radiátoros hőleadással is.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezetből nyeri az ingyenesen rendelkezésre álló hőenergiát és továbbítja a lakótérbe. Ehhez (a hűtőszekrényekhez hasonlóan) egy hűtőközeg gáz-folyadék nyomás és halmazállapotváltozását használja fel. Elektromos energiát csak a rendszer működtetéséhez vesz igénybe, ami általánosságban termelt hőenergia kb 25 százalékának felel meg.
A hőszivattyú berendezés működése egy állandó körfolyamat.
Az első lépés az elpárologtatás, amikor az alacsony hőmérsékletű, alacsony nyomású, folyadék halmazállapotú hűtőközeg energiát vesz fel a környezetből. Hő hatására a folyadék elpárolog, melynek során további energiát nyerünk.
A gázt ezután a kompresszor gyorsan összenyomja, a térfogatcsökkenés miatt a hőmérséklete jelentősen megemelkedik.
Ezt követi a hő átadása a lakáson belül egy hőcserélőn keresztül. A lépés végén az energiáját leadó, lecsapódó hűtőközeg ismét folyadék halmazállapotú és a körfolyamat kezdődik elölről.
A hőszivattyú fajták
Hőszivattyú berendezésekből nagyon sokféle létezik. Elsőként megkülönböztetjük őket a hőforrás és a hőátadás közege szerint.
A leggyakoribbak:
Levegő-levegő hőszivattyú
A hő forrása a környezet, melyet a berendezés közvetlenül a belső tér levegőjének ad át. Ez gyakorlatilag a split légkondicionáló.
Levegő -víz hőszivattyú
Ebben az esetben a hő forrása szintén a szabad levegő, azonban a hőszivattyú egy hőcserélőn keresztül vizet melegít, melyet fűtésre, vagy használati melegvízként hasznosítunk. A köznyelven általában ezt a típust hívjuk „hőszivattyúnak” és a leggyakrabban használt kialakítás fűtési feladatokra.
Léteznek még víz-víz és talaj-víz típusú hőszivattyúk, azonban ezek alkalmazása lakossági keretek között indokolatlan mértékű adminisztrációval és jóval magasabb költségekkel járnak.
Ennek megfelelően a következőkben csak a levegő-víz típusú hőszivattyúkra vonatkozó információkat tárgyalunk.
A fentieken túl a berendezés kialakítása alapján is két nagy csoportba oszthatjuk a levegő-víz hőszivattyúkat.
Osztott (split) típusú berendezésről beszélünk, ha kültéri egység a szabadban, míg a hőt átadó egység beltérben kerül elhelyezésre. Ilyen esetben a hűtőközeget szállító kalorikus csövezés köti össze a két egységet.
Tartályos split kialakítás: Ebben esetben összeépítésre kerül a beltéri egység egy melegvizet tároló puffer tartállyal.
Monoblokk kialakítás esetén egy egységben kerül elhelyezésre az elpárologtató és a kondenzátor egység. Ebben az esetben nincs szükség kalorikus csövezésre, a hűtőközeg egy egységen belül áramlik.
Mekkora hőszivattyú kell?
A számunkra megfelelő típusú, kialakítású hőszivattyú kiválasztása számos tényezőtől függ. Az adott épület hőtechnikai adottságai, az meglévő fűtési rendszerhez való csatlakozás körülményei jelentősen befolyásolják, hogy milyen kivitelű és mekkora teljesítményű berendezésre lesz szükségünk.
Jelentős beruházásról lévén szó, szakemberrel történő konzultáció elengedhetetlen. Átlagos Családi házak esetében (az épület méretétől, fűtési rendszertől, hőszigetelés mértékétől, bentlakók számától függően) jellemzően 8-16 kW teljesítményű hőszivattyúra lehet szükségünk.
A hőszivattyús fűtés előnyei
Az elsődleges előny, melyet a hőszivattyús fűtés kínál, az, hogy a jelenlegi helyzetben ez az opció bizonyul a leggazdaságosabbnak és legkörnyezetbarátabbnak.
Az energia, amit felhasznál, szinte kimeríthetetlen forrásból származik. Nem csak téli fűtésre tökéletes, hanem a nyári hőségben is hűsíti otthonunkat.
Nem szükséges drága gázvezetéket bevezetni, sőt, olyan helyeken is használható, ahol a gázszolgáltatás nem elérhető.
Egy másik óriási előnye, hogy kizárhatjuk a szénmonoxid mérgezés kockázatát.
Nincs szükség kéményre sem, és ennek karbantartásával sem kell bajlódnunk.
A hagyományos megoldásokhoz képest alacsony a karbantartási igénye, ami hosszú távon időt és pénzt takarít meg.
És végül, de nem utolsósorban, univerzálisan alkalmazható, tehát más fűtési rendszerekkel is kombinálható.
