Komoly mérföldkő a magyar építési szabályokban: a 2022. június 30. után használatba vételre kerülő új lakóépületeknél már kötelező az épületek energiaellátását legalább negyedrészben megújuló energiából biztosítani. A hőszivattyúk minden kiegészítő műszaki megoldás nélkül, önmagukban teljesítik ezt a megújuló energia feltételt.
Ráadásként 2022. augusztus 1-től a leginkább pénztárcabarát megoldás is az új gáz- és villamos energia elszámolás alapján, ha fűtési időszakban H-tarifáról működtetjük.
Legalább egy hőszivattyúja már biztos van otthon mindenkinek
A háztartásokban található hűtő, fagyasztó, mosógép vagy mosogatógép is a hőszivattyú működési elvét követi. A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely energia felvételével hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, eközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik.
A hőszivattyúk az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. A hőszivattyúnak több típusa is létezik. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy klímáról) beszélünk; ha a víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz hőszivattyúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás, még akkor is, ha mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött.
A hőszivattyú működése
A hőszivattyúkban a kiegészítő energiát egy kompresszor biztosítja, és hűtőközeg továbbítja, amely párolgási és kondenzációs cikluson megy keresztül. A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vice versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.
A hőszivattyúnak négy alapvető eleme van. Három található a kültéri egységben - a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el. Ahogy a hűtőközeg kering a kültéri és a beltéri egység között, hőt továbbít a párologtatás és a kondenzáció során.
Sokan tévesen még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyúk csak meleg víz előállítására szolgálnak. Valójában a hőszivattyú-ciklus teljesen visszafordítható, és egész évben képes biztosítani az otthon teljes komfortját: télen a fűtést és nyáron hűtést. Mivel a talaj és a külső levegő mindig tartalmaz hőt, a hőszivattyú még a leghidegebb napokban is képes fűtést biztosítani, meleg vizet előállítani.
A hőszivattyús megoldások jelentik az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját
Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség, de a választás előtt szakmeber segítségével több előfeltételt érdemes megvizsgálni.
Néhány választást segítő szempont
Egy hőszivattyús rendszer kialakítása előtt fontos azt megvizsgálni, radiátort vagy felületfűtést (-hűtést) tervezünk-e. Radiátorok esetén ugyanis általában melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig értelemszerűen több energiát igényel, azaz valamivel alacsonyabb lehet a hatásfoka.
Már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is, ezért egy rendszer telepítése előtt mindig érdemes a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségét egy szakember segítségével összevetni. Annál is fontosabb egy szakértő bevonása, mert az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság” is fokozott figyelmet kíván, de ugyanez igaz a levegő-levegős rendszerekre, azaz a klímákra is.
Az üzemeltetési költségek terén a hőszivattyú verhetetlen
Fontos azt is mérlegelni, hogy mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása. A 2022. július 21-én bejelentett szabályozás villamos energia és gáz árait figyelembe véve a következőt mondhatjuk:
A szabályozásban bejelentett éves átlagfogyasztásig (jelenleg 1.729 m3 évente) egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani[1]. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 36 (!) forint jelenleg ; szintén csak a villamos energia átlagfogyasztás mértékéig 2.523 kWh/évig. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén is – száz négyzetméterre vetítve és 20°C belső hőmérséklet mellett – évi 380 ezer forint energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül[2].
A hőszivattyús készülékek esetén két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket:
- az egyik a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP),
- a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifák („H”- és korábban a „GEO”-tarifa) jelentik.
A kedvezményes tarifával működtetett hőszivattyú áramszámlája közel 40 százalékkal kevesebb. A GEO-tarifára csak a hőszivattyús berendezést lehetett korábban, 2021. szeptemberig kötni, ami egész évben kedvezményes áron biztosította az áramot. Jelenleg azonban már csak H-tarifa igényelhető az áramszolgáltatótól új szerződéskötéskor.
A "H"-tarifa a hőszivattyúkhoz és az egyéb megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. Legfontosabb jellemzője, hogy csak fűtési időszakban vehető igénybe, október 15-től április 15-ig. Viszont a Geo tarifával ellentétben egész nap, 24 órában rendelkezésre áll. Díja jelenleg 23,52 Ft/kWh.
Ha csak a hőszivattyú jósági fokát, azaz szezonális jósági fokát (SCOP) vesszük alapul, akkor 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki. Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor bizony akár 7-8 forintra is le tud csökkenni ez az összeg.
Értékálló és „zöld” befektetés
A hőszivattyú rendszer bekerülési, kiépítési költségétől függően 8-10 év alatt megtérül – és amellett, hogy a legmodernebb épületgépészeti megoldás, értékálló is. Otthonunkat jellemzően magunknak, gyakran egy életre építjük. Fontos tehát, hogy ne csak a ma, hanem az előttünk álló, változó trendekhez is igazodjunk. Ezek pedig előrevetítik a rugalmas, energiarendszerhez minél jobban alkalmazkodni képes épületeket, valamint a kevesebb energiát felhasználó, széndioxid-kibocsátást csökkentő, zöld megoldásokat. A hőszivattyús házak márpedig ilyenek.
[1] Egy fűtési rendszer korszerűsítésének keresztösszefüggései: https://mehi.hu/hir/egy-futesi-rendszer-korszerusitesenek-keresztosszefuggesei
[2] A hőszivattyú-technológia lehet a kulcs a 2050-es dekarbonizált épületállományhoz?/Letölthető anyagok/Altherma Kiválasztó Riport- KNE energiaigényű családi ház
